Rosie Holtom hosszú ideig volt önkéntes egy hajléktalanszállón Londonban, ekkor körvonalazódott meg benne egy hosszútávú fotóprojekt ötlete, melyben a hajléktalanok emberi oldalát szerette volna megmutatni. Szerencsére szakítva a szokásos sztereotípiákkal nem koszos, kábítószeres, alkoholista embereket akart elénk tenni. Fekete-fehér portréi szembesítenek azzal, hogy ők is érző, lélegző, szerethető emberek, nem valamiféle mellettünk élő furcsa faj.